Péntek-tek-tek-tek – az már kisszombat 😉
Pár narancson kívül semmi mozdítható kaja nem maradt, úgyhogy reggel kisbolt. Megint a bőséges és vitamindús zacskós leves – ezúttal currys. Nyamiii. Egyébként annyira csípett, hogy még a szemem is kifolyt. Esküszöm!
Kincsnek már két-három napja eléggé fáj a füle meg a mandulája, úgyhogy reggel átbattyogott a munkahelyéhez közel eső rendelőbe. Ott mondták, hogy nem fogják ellátni, mert nincsen Budapestre bejelentett lakcíme, menjen a fül-orr-gégészet ügyeletre. Három körül átment oda, kihúzta a 8588-as sorszámot és várt.
Én végeztem a szokásos időben, gondoltam Kincs úgyis gyorsan végez, mert azt mondta hogy csak 8-an vannak előtte, úgyhogy gyorsan beugrottam boltba hazafelé és spuriztam haza vacsit készíteni. Bolognai spagettit főztem, mert volt otthon darált hús meg sajt, csak tésztát és alapot kellett vennem: mindezt meg is vásároltam 339 Forintért. 
Nagyjából fél óra alatt elkészítettem a spagettit és vártam, vártam, vártam… Nyolc körül megérkezett Kincs. Igen, nyolckor, mert a fül-orr-gégészeten 4 embert vizsgáltak meg egy óra alatt, utána elment kiváltani az antibiotikumot, ahol a gyógyszertáros hölggyel fél órát vitatkozott, hogy nem, nem szeretné megvenni a plusz 3000 Forintos probiotikumot amit nem írt föl az orvos.
Szóval Kincs volt a hülye, mert hogy mert háziorvoshoz egyáltalán beköszönni lakcímkártya nélkül, a szakorvosnál mert miért várt vele három napot, a patikában meg mert tudatlan. Mert nem gyógyszerész. Érted! Olyan szép dolog ez, mikor kollegtív hülyének nézik az embert.
Summázva: kiderült, hogy Kincsnek majdnem tályogos mandulagyulladása van, ha nem tudja lenyelni a vizet sem: azonnal kórház, ha négy nap múlva nem múlik el antibiotikummal: azonnal kórház.
Szóval jó hangulatban telt az este.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: