Reggel megint gondolkodnom kellett, hogy milyen kaját vigyek a dolgozósba. Olyan nehéz ilyenkor kreatívnak lenni!!! Van, hogy csak állok a nyitott hűtő előtt, pislogok biggyesztett szájjal és csak nézek ki a fejemből. Borzasztó intellektuális képet nyújthatok!
Találtam még répát és pritaminpaprikát – abból lett saláta és főztem hozzá tojást. Kétféle tojást találtam: volt egy doboz teszkós meg egy árválkodó darab piacos.
Találós kérdés: a két tojást alaposan megfigyelve, vajon melyik a piacos?
*ebéd*
Munka után fél hatra voltam hivatalos beváltani a gyanta kuponomat, amit ismét egy újonnan nyílt szalonban tudtam beváltani. Munka után el is indultam, mert a Jászaitól kellett egy kicsit besétálni, inkább hamarabb odaérek és én várok, mint fordítva. Max leszállok a Nyugatinál és átsétálok. Ezt olyan szuperül elterveztem, hogy Murphy úgy gondolta most itt a remek alkalom hogy figyelmeztessen arra, hogy nem úgy van ám az, hogy én kigondolok valamit, aztán az úgy is lesz!
A Corvin negyed és a Kálvin között egyszer csak úgy a semmi közepén megállt a metró. Eltelt 5 perc, eltelt 10 – mi meg csak pilláztunk, hogy most mi van? Sietve megjelent a sofőr: “Az a helyzet, hogy most le kéne szállni, pótlóbuszok járnak majd a vonalon.” Én: “elnézést Uram, most itt az alagútban kell leszállni??” “Ja nem, nem!! Most az lesz hogy visszatolatunk, és ott leszállhatnak az állomáson…” Annál pedig nincs is komfortosabb érzés, mikor egy egész metrónyi ember próbál felszállni az első kombínóra… Ez volt fél 6 előtt 10 perccel, szóval sanszos volt, hogy nem érek oda a kozmetikába fél 6-ra. És akkor most csuriba az ujjakat, hogy később még legyen 15 perc szabadideje a kozmetikusnak – rácsörögtem, hogy szánom-bánom de sajnos ez történt. Szerencsére volt szabad hely negyed 7-kor, úgyhogy 1-0 ide! Korábban kell felkelned öcskös, ha engem akarsz megszívatni 😛
A negyedik kombínóra fel is fértem kényelmesen, most már tutira akartam menni, úgyhogy egyenesen a kozmetikába mentem, meg is érkeztem 5.45-kor. A hely nagyon barátságos volt, látszott hogy régi üzlethelyiség lett átalakítva és hogy a tulaj mindent saját maga újított fel, készített el, de minden olyan jól harmonizált, a felfestés iszonyat kreatív volt. Minden apró kiegészítő, szín olyan aprólékosan lett összeválogatva és olyan jó összehatást keltett, hogy egyből belopta magát a hely a kicsi szívembe 🙂 A kozmetikus Hölgy meg hatalmas figura – olyan, akiről ránézésre lesír, hogy érti a dolgát és nem egy mai divatkozmetikus. És VÉGRE az első kozmetika, ahol nem a rádió megy, hanem hangulatzene! Az a kellemes keleties meditációs zene! Fantasztikus a hely, na! 🙂 A végén pedig itt is kaptam egy 30%-os kupont, amit a következő választott kezelés alkalmával lehet felhasználni. Nagyon zsír! 🙂 Ide TUTI visszamegyek!
Reggel kivettem az egy megmaradt adag májat a fagyasztóból, hazáig azon gondolkodtam, hogy mit főzzek, de Kincs rendelt egy kétszemélyes tálat amin volt egy csomó rántott finomság. Most nem csöpögök, mert olvassa az irományt, aztán még elbízza magát, de ilyenkor annyira-annyira tele vagyok szeretethullámmal az ilyen kis apró figyelmességei miatt, hogy agyondögönyözném – csak azt nem viseli jól. 🙂
* A válasz, hogy miért állt meg a metró az alagút kellős közepén: az egyik utas epilepsziás rohamot kapott utazás közben, azonnal értesítették a mentőket akik gyorsan, ügyesen intézkedtek. Remélem semmi komolyabb baj nem történt! :-/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: